A sárvári Nádasdy-vár
A vár korai történetéről keveset tudunk, de elnevezése utal arra, hogy a vár környéke - köszönhetően a már említett római kori "tereprendezésnek" is - mocsaras volt, ami a védelmet szolgálta. A város 1288-ból származó első okleveles említésében a nádor, Kőszegi János a várba hívta megyegyűlésre a vasi nemeseket. Ekkor a vár a nádor tulajdonában állt. Két évtizeddel később, az Árpád-ház kihalása után megindult küzdelmekben a nyugat-dunántúli birtokokkal rendelkező Kőszegiek nem ismerték el Károly Róbert hatalmát. 1319-ben ezért az uralkodó sereget indított Köcski Sándor vezetésével a főúri család ellen, és a királyi had győzelmet is aratott Zalafőnél, illetve Kőszegnél. Alig egy évtized múlva Sárvár is királyi kézre került, várnagya és Vas megye ispánja az ekkor már országbírói tisztet is betöltő Köcski Sándor lett. A vár és a város így 1390-ig királyi birtokban volt.
Az épületet a 13. század végén kezdték el építeni. A királyi építkezéseket követÅ‘en a Kanizsaiak a 15. század végéig egy zárt udvarú palotaszárnyakkal és védÅ‘művekkel körbevett várat építettek ki. A mai formát is meghatározó munkálatok Nádasdy Tamás idejében, 1549 és 1562 között történtek. A 17. század közepén további jelentÅ‘s építkezések folytak III. Nádasdy Ferenc országbíró irányítása alatt. A kastély secco és freskó technikával készült mennyezeti csataképsorozata a hazai barokk művészet legnagyobb szabású monumentális történeti falképsorozata, s mint ilyen ez az egy maradt meg. A képeket Hans Rudolf Miller festette 1653-ban, s nagyrészt II. Nádasdy Ferencnek a "fekete bég"-nek törökellenes csatáit ábrázolják.
A díszterem oldalfalain a szintén bécsi származású, de Sopronban letelepedett Dorffmaister Istvánnak jó száz évvel késÅ‘bbi 1769-ben vegyes technikával (olaj és al fresco-al secco) készül ótestamentumi jeleneteket ábrázoló művei láthatóak.
A késÅ‘bbiekben még elÅ‘fordulnak kisebb-nagyobb építkezések, de lényegében mai formájában is egy 16-17. századi várkastély tárul a látogató szeme elé.