Séta a városban

Szent László római katolikus plébániatemplom

A több fázisban épült templom végsÅ‘, ma látható formáját az 1927-ben befejezett átépítés és bÅ‘vítés során nyerte el. FeltételezhetÅ‘ ugyan, de egyelÅ‘re nem bizonyított, hogy a XVI. században is már templom állt ezen a helyen, azonban késÅ‘bbi írásos források alapján feltételezhetÅ‘ egy protestáns fatemplom megléte. Nádasdy III. Ferenc miután 1643-ban visszatért a katolikus, birtokain templomok építésébe vagy felújításába kezdett. 1645-ben kezdte meg a sárvári felújítását, azonban a XVIII. század eleji tűzvészek miatt a belsÅ‘ felszerelés elenyészett, és csupán a falak maradtak meg. Az épület felújítására csak három évtized múltán került sor 1732-ben. A felszerelésérÅ‘l a különbözÅ‘ vizitációk, az egyházlátogatási jegyzÅ‘könyvek számolnak be. EzekbÅ‘l ismerjük a templom három harangját, a különféle orgonákat, illetve azt is, hogy a fÅ‘bejárata a nyugati oldalon volt. A keleti oldalra rátapadó szentélyt 1926-ban elbontották, és ekkor alakították ki a mai bejáratot. Itt láthatták a falfreskón a hívÅ‘k Szent László lovon ülÅ‘ alakját. Az utolsó nagy átalakítás során, melyet többen is elleneztek, lényegében a régi épület minden jellemzÅ‘ elemét eltávolították. A ma látható freskókat Z. Soós István készítette 1938/39-ben. A képek témája a névadó, Szent László király életének ábrázolása mellett magyar szentek és bibliai jelenetek.

Evangélikus templom

A ma látható templom az 1794-ben emelt épület alapjain épült fel. Építése II. József türelmi rendeletéhez kapcsolódik, melynek kibocsátása után lehetÅ‘ség nyílt az evangélikusoknak is templomok, iskolák emelésére. A Sárváron felépített templom haranggal és orgonával is rendelkezett. 1829-ben azonban a várost is sújtó tűzvész során leég az evangélikusok épületegyüttese is. Az újjáépítést 1834-ben kezdték meg, építÅ‘mestere a néhány évvel korábban Sárváron letelepedett Geschrey Sámuel volt. A felépített templomot bÅ‘vítették, melynek során a hívÅ‘k nagyobb számának befogadására alkalmas két oldalkarzatot emeltek. A templom ma is Å‘rzi klasszicista formáját.

Az egykori Korona Szálló

Ma az épület magántulajdonban áll, de érdemes rövid ideig megállni elÅ‘tte. Az épület korai története bizonytalan, de egyes források szerint már 1818-tól szolgált vendéglÅ‘ként és szállóként. Eredetileg Szalmakocsmának nevezték, majd ismeretlen idejű átépítése után kapta ma is használt elnevezését a bejárat fölé elhelyezett címerrÅ‘l. A szálló falai az aktív városi köz-, és kulturális élet tanúi voltak a XIX. század utolsó évtizedeiben, és a következÅ‘ század elején.

Városháza

Az egykori piacteret (ma: Kossuth tér) délrÅ‘l lezáró épületet 1878 és 1882 között építették, tervezÅ‘je Geschrey Lajos volt. Az egyemeletes épület díszítése, az ablakok feletti szemöldökpárkányok kellemes benyomást tesznek szemlélÅ‘jére. A déli oldalon látható erkély eredetileg nem volt az épület része, azt a XX. század elején építették a Városházához. Az itt látható harangok szép dallamait naponta több alkalommal hallgathatják mindazok, akik ellátogatnak ide.

Az elsÅ‘ Takarékpénztár épülete

Az 1891-ben épített egyemeletes, városi hangulatot árasztó épület adott otthont a város elsÅ‘ pénzintézetének. Az építés évét és az épület célját a nagy kapualj műkÅ‘burkolatába bevésett évszám és az EST betűk jelzik. Az L-alakú, sarki épület tervezÅ‘jét nem ismerjük. A XX. század elsÅ‘ évtizedeiben a földszinti részen több boltban kínálták portékáikat a sárvári kereskedÅ‘k.

Kálvária kápolna

A hegyközségi Kálváriával kapcsolatos elsÅ‘ adatok a XVIII. század ötvenes éveibÅ‘l származnak, miszerint egy épülÅ‘ templomról van szó. A Sárvárról a fürdÅ‘ felé kivezetÅ‘ úttól jobbra fekvÅ‘ dombon, az Úr-hegyen található épület oltár festett fa szoborcsoportja a keresztre feszített Jézus Krisztust ábrázolja a kereszt tövében érzelemdús testtartásban Szűz Máriával, Magdolnával és Szent János apostollal. A szentély falára felfüggesztve a két lator kereszttel ábrázolt alakja kíséri a jelenetet. 1907-ben készült az a Piéta-szobor, melyet egy falmélyedésben helyeztek el. A Kálvária-templomot körülvevÅ‘ falhoz épített Passió jeleneteket 1977-ben Horváth Marietta faragta.